Galántai, J. (2026). The construction of blended masculinity and gender norm bias of stay-at-home fathers in Hungary. Community, Work & Family, 1–19. https://doi.org/10.1080/13668803.2026.2655375 (Q1)

Fedinec Csilla elemzése a Jelen április 23-i számában.

Oroszország háborús és tágabb geopolitikai törekvéseiben egyértelműen kirajzolódik a posztszovjet térség feletti befolyás helyreállításának szándéka. Ez nem pusztán történelmi nosztalgia vagy ideológiai törekvés, hanem nagyon is konkrét stratégiai logika mentén szerveződő folyamat, amelynek célja a korábbi szovjet térség katonai és politikai újraintegrálása. Ebben a rendszerben különösen nagy jelentőséget kapnak azok az államok, amelyek földrajzi elhelyezkedésük, katonai infrastruktúrájuk vagy politikai orientációjuk révén kulcsszerepet tölthetnek be. Belarusz és Ukrajna ebben az összefüggésben egymással szorosan összefüggő, de eltérő szerepet játszanak: míg Ukrajna fegyveres ellenállásával a konfliktus középpontjába került, Belarusz egy kevésbé látványos, ám stratégiailag meghatározó háttérszereplővé vált.

Belarusz jelentősége abban áll, hogy nem önálló hadviselő félként jelenik meg, hanem olyan térként, amely lehetővé teszi az orosz katonai jelenlét kiterjesztését. Ez a szerep különösen fontos a háború dinamikája szempontjából, mivel egyfajta köztes zónát képez Oroszország és a NATO keleti szárnya között, miközben közvetlen kapcsolatot biztosít Ukrajna északi irányával.

Megjelent a Socio.hu Társadalomtudományi Szemle legújabb száma.

Friedery Réka, az ELTE TK Jogtudományi Intézet tudományos munkatársa elnyerte az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány (OMAA) ösztöndíját.

Fedinec Csilla 2026. április 14-én Egerben részt vesz a VII. Régiótörténeti konferencián.

A Szociológiai Kutatóintézet 2025-ös évről szóló angol nyelvű évkönyve elérhető ITT

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézet publikációs pályázatot ír ki BA-, MA-, illetve PhD-képzésre beiratkozott felsőoktatási hallgatók részére politikatudományi vagy társterületeken végzett tudományos munka és ennek magyar nyelvű publikációjának támogatására. 

Kollégánk, Tóth Ágnes előadásokat tartott a magyarországi németek 1945 utáni helyzetéről:

Március 27-én Stuttgartban a Liszt-Institut és az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde szervezésében a magyarországi németek kitelepítésének 80. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényen adott elő. Előadásának címe: Zwangsmigration und Machtumstrukturierung in Ungarn (1945–1948).

Március 31-én a német kisebbségi önkormányzat meghívására Újhartyánban tartott előadást „A magyarországi németek helyzete 1945-1953” címmel.

2026. március 26-án bemutatkoztak a 2025. évben nyertes kutatási projektek. 

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.

A tartalomból: 

Magyar önszerveződések Bácskában és Bánátban
Magyar egyesületek hatósági ellenőrzése 1936-1941
„Bácska a bácskaiaké”: pozíciókeresés 1941-1944
A bánáti reformátusok 1941-1944

Kína és a kisebbségek
Kisebbségi influenszerek a tiktokon
Mongol kisebbség Kínában

A magyarországi nemzetiségek politikai képviselete körkérdés
Dobos Balázs, Lásztity Péró, Móré Sándor, Unger Anna,

Kritikák
Eiler Ferenc (Andreas Schmidt-Schweizer), Huber Ágnes (Müller Márta),
Juhász Andrea (Jeney Éva), L. Balogh Béni (Tania-Nicoleta Bîc),
Kirkósa Enikő (Visky András)