Legfrissebb híreink

re:constitution alumni network első nyári egyeteme

Jogtudományi Intézet

A Jogtudományi Intézet volt a gazdája a re:constitution alumni network első nyári egyetemének, amelyre 2026. augusztus 3. és 6. között került sor Budapesten, What comes after liberal constitutionalism? címmel.

Megalakult a Gyermekjogi Kutatócsoport

Jogtudományi Intézet

Örömmel jelentjük be, hogy Intézetünkben Lux Ágnes vezetésével megalakult a Gyermekjogi Kutatócsoport, amely a gyermekjogokkal kapcsolatos kutatások, a szakmai együttműködés és a tudományos párbeszéd új fóruma kíván lenni.

A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig

Kisebbségkutató Intézet

2026. július 28.

Baumgartner Bernadett - Marchut Réka - Tempfli Imre szerkesztésében, a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye kiadásában megjelent A szatmári svábok története a betelepítéstől napjainkig című tanulmánykötet, mely 16 tanulmányban adja közre a témával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket. A kötet szerzői között vannak kollégáink Eiler Ferenc és Marchut Réka is.

Megjelent a REGIO 2026/2. száma

Kisebbségkutató Intézet

2026. július 27.

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.

A tartalomból: 

Hatások a zsidó identitás alakulására
A szegedi cinterem előképei
Az 1895. évi Országos Rabbigyűlés
A galíciai zsidó bevándorlás mítosza
A sokarcú magyar-zsidó humor
Simon Wiesenthal a spanyol zsidók útkereséséről

Erdélyi román politikusok – magyar viszonylatok
Vasile Goldis  és Iuliu Maniu

Emlékezetépítés
Szomszédországi utcanevek 1944–1948
Magyarországi emlék(ezet)törvények 1989 után

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.

A Mobilitás Kutatási Centrumról

2019. február 21.

Az amerikai álom azt a reményt fejezi ki, hogy a kedvezőtlen körülmények közé születőknek is megvan a lehetőségük arra, hogy saját erőfeszítéseik révén a társadalmi létrán felkapaszkodjanak. Ha a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok is, az esélyek egyenlősége lehetővé teszi, hogy aki ma alul van, az holnapra fölemelkedjen, és fordítva. Az újabb nemzetközi eredmények ennek az álomnak a szertefoszlásáról tanúskodnak.