Legfrissebb híreink

Német szervezetek identitáspolitikai törekvései a két világháború között

Kisebbségkutató Intézet

2026. november 3.

Megjelent munkatársunk, Eiler Ferenc „Die Ansiedlung in den identitätspolitischen Bestrebungen der ungarndeutschen Organisationen in der Zwischenkriegszeit” című tanulmánya. [In: Fata, Márta (szerk.) Mit der Vergangenheit in die Zukunft: Verortung der frühneuzeitlichen Siedlungsmigration bei den Ungarndeutschen. Stuttgart, Franz Steiner Verlag, 2026. 35–52.]

Magyar diaszpóra

Kisebbségkutató Intézet

2026. november 2.

Papp Z. Attila meghívott előadóként MAGYAR DIASZPÓRA. Rövid történeti áttekintés: tények, trendek, intézmények címmel tartott előadást az Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának 2026. október 20-i, az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő hetvenedik évfordulója alkalmából megrendezésre került, tematikus ülésén.

Az ülésen készült felvétel megnézhető az Országgyűlés YouTube csatornáján.

Az ülésen elfogadott állásfoglalás ITT érhető el.

A moldvai csángók a 19-20. századi magyar és román nemzetépítés perifériáján

Kisebbségkutató Intézet

2026. október 29.

Intézetünk munkatársa, Marchut Réka, 2026. október 31-én előadást tart Postdamban a Lepsiushaus-ban megrendezett Theologie, Humanitarismus und Minderheitenrechte - Symposium zum 100. Todestag von Johannes Lepsius című konferencián. Előadásának címe: Verschwunden aber lebendig? Die moldauischen Csangos an der Peripherie der ungarischen und rumänischen Nationsbildung im 19. und 20. Jahrhundert (Eltűnt és mégis élő? A moldvai csángók a 19-20. századi magyar és román nemzetépítés perifériáján)

A határvidékek és a kisebbségi kötődések ambivalenciája

Kisebbségkutató Intézet

2026. október 28.

Október 30-án (pénteken) a Magyar Szociológiai Társaság évi vándorgyűlése keretében kerül sor A határvidékek és a kisebbségi kötődések ambivalenciája című panelbeszélgetésre. Ennek keretében a tíz éve elhunyt Ilyés Zoltán kollégánk Mezsgyevilágok: A határvidékek és a kisebbségi kötődések ambivalenciája c. könyvét felidézve a határvidékekben tapasztalható keveredést, kulturális interferenciákat, illetve az erőforrásokhoz való hozzáférést, hovatartozást és mozgásokat szabályozó intézményi és hétköznapi gyakorlatokat járják körül a résztvevők: Rácz Krisztina, Lendák-Kabók Karolina, Zsigmond Csilla és Árendás Zsuzsa. A panelbeszélgetés szervezője Feischmidt Margit.

Új publikáció – Realist and moralist reasoning in climate politics: A RoBERTa-based classification of European Green Deal debates

Politikatudományi Intézet

Baranyai Artúr, Gyulai Attila és Üveges István a npj Climate Action folyóiratban (Impact factor: 5.8, Q1 in Environmental Science) megjelent tanulmánya a politikai realizmus és a politikai moralizmus fogalmi megkülönböztetésére építve vizsgálja a normatív politikai igazolás két eltérő logikáját az Európai Zöld Megállapodásról folytatott európai parlamenti vitákban. 

Új publikáció - Visual Framing and Politicization of Climate Change: The Case of Fridays for Future and Extinction Rebellion in Hungary

Politikatudományi Intézet

Oross Dániel, Mikecz Dániel és Rákos Dominik tanulmánya azt vizsgálja, hogyan jeleníti meg a klímaváltozást és a klímavédelmi cselekvést a magyarországi ifjúsági klímamozgalom vizuális kommunikációja, és ez miként járul hozzá a környezeti kérdések politikai tartalmának megjelenítéséhez vagy éppen elhalványításához. Az elemzés a 2018–2019-es globális klímamozgalmi hullám idején létrejött Fridays For Future Hungary (FFFH) és Extinction Rebellion Hungary (XRH) közösségimédia-felületein megjelent 789 kép és videó számítógépes és kvalitatív vizsgálatán alapul. 

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.