Legfrissebb híreink

Magyarországi németek kitelepítése 80

Kisebbségkutató Intézet

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata konferenciát szervez 2026. január 20-án a magyarországi németek 80 évvel ezelőtt kezdődött elűzetése kapcsán. A konferencián előadást tartanak kollégáink, Tóth Ágnes és Morauszki András is.

Előadásaik címe:

Tóth Ágnes: A magyar politikai pártok állásfoglalása, a Potsdam-legenda, elűzetési (kitelepítési) kormányrendelet

Morauszki András: A magyarországi németek identitása napjainkban a népszámlálás tükrében

Helyszín, időpont: MTA Központi Székháza, 1051 Budapest, Széchenyi István tér 9., 2026. január 20. 10:00

A WISE elnyerte az Energiaszegénység Megoldásai Díjat

Politikatudományi Intézet

A WISE projekt, amelyben az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont konzorciumi tag, a STOP Exclusion Énergétique által odaítélt Energiaszegénység Megoldásai Díj 6. kiadásának egyik nyertese volt. A WISE a 19 francia és európai Energiaszegénység Megoldásai Díj nyerteseinek egyike volt

Megjelent a REGIO 2025/4. száma

Kisebbségkutató Intézet

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.

 

A tartalomból: 

Erdélyi és keletnémet menekültek a magyarországi sajtóban; 

Kisebbségek parlamenti képviselete Olaszországban, Lengyelországban és Magyarországon; 

Polgári ellenállás, egyetemista tüntetések Szerbiában;

Az MTA és a határon túli magyar tudományosság

 

Szerzőink: Bajcsi Ildikó, Baranyi Nóra, Czáboczky Szabolcs, Farkas György Tamás, Kaszás Veronika, Kállai Péter, Kiss Balázs, Kiss László, M. Balázs Ágnes, Ordasi Ágnes, Sik Endre, Szeibert-Erdős András, Szerbhorváh György, Tarnóczy Mariann, Tóth Judit, Vizi Balázs, Nemzetiségi Szövetség (Szeged)

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.