Legfrissebb híreink

A magyarországi németek helyzete 1945 után

Kisebbségkutató Intézet

Kollégánk, Tóth Ágnes előadásokat tartott a magyarországi németek 1945 utáni helyzetéről:

Március 27-én Stuttgartban a Liszt-Institut és az Institut für donauschwäbische Geschichte und Landeskunde szervezésében a magyarországi németek kitelepítésének 80. évfordulója alkalmából megtartott rendezvényen adott elő. Előadásának címe: Zwangsmigration und Machtumstrukturierung in Ungarn (1945–1948).

Március 31-én a német kisebbségi önkormányzat meghívására Újhartyánban tartott előadást „A magyarországi németek helyzete 1945-1953” címmel.

TK Grant Opening

Társadalomtudományi Kutatóközpont

2026. március 26-án bemutatkoztak a 2025. évben nyertes kutatási projektek. 

Megjelent a REGIO 2026/1. száma

Kisebbségkutató Intézet

A teljes lapszám elérhető a folyóirat honlapján.

A tartalomból: 

Magyar önszerveződések Bácskában és Bánátban
Magyar egyesületek hatósági ellenőrzése 1936-1941
„Bácska a bácskaiaké”: pozíciókeresés 1941-1944
A bánáti reformátusok 1941-1944

Kína és a kisebbségek
Kisebbségi influenszerek a tiktokon
Mongol kisebbség Kínában

A magyarországi nemzetiségek politikai képviselete körkérdés
Dobos Balázs, Lásztity Péró, Móré Sándor, Unger Anna,

Kritikák
Eiler Ferenc (Andreas Schmidt-Schweizer), Huber Ágnes (Müller Márta),
Juhász Andrea (Jeney Éva), L. Balogh Béni (Tania-Nicoleta Bîc),
Kirkósa Enikő (Visky András)

Gárdos-Orosz Fruzsina az MTA doktora

Jogtudományi Intézet

Gárdos-Orosz Fruzsina, a TK Jogtudományi Intézet kutatóprofesszora és igazgatója, illetve az ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára 2026. március 5-én ünnepélyes keretek között vehette át az MTA doktora cím megszerzését igazoló oklevelét a Magyar Tudomány Akadémia dísztermében.

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.