Legfrissebb híreink

Az Association for the Study of Nationalities (ASN) 30. világkongresszusa (New York, Columbia Egyetem, május 28-30.)

Kisebbségkutató Intézet

2026. május 28-30. között rendezi meg az Association for the Study of Nationalities a 30. világkongresszusát a New York-i Columbia Egyetemen, amelyen Dobos Balázs és Vizi Balázs is részt vesznek. 
A csütörtöki napon mindketten résztvevői annak a kerekasztalnak, amely a magyarországi országgyűlési választásokat értékeli. 
A pénteki napon tartott előadásaik címe: Vizi Balázs: Minority Right to Participation in Public Life in the Parliament under International Law and in Hungary; Dobos Balázs: Representation of Whom, by Whom and for Whom? Minorities and the Hungarian Parliamentary Elections, 2014-2026. 
Szintén pénteken kerül sor Dobos Balázs: Cultural Autonomy and Political Participation. Minority Elections in Central and Eastern Europe c. a Routledge kiadónál 2025-ben megjelent monográfiájának bemutatójára is. 
A kongresszus teljes programja elérhető ITT.

FOSTER zárókonferencia

Jogtudományi Intézet

2026. május 27.

2026. május 27-én Athénban rendezték meg a FOSTER projekt nemzetközi zárókonferenciáját, amelynek célja a gyermekbarát igazságszolgáltatás erősítése és a bűncselekmények gyermekáldozatainak hatékonyabb védelme volt.

Álláshirdetés - posztdoktori kutató

Szociológiai Intézet

Az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Főigazgatója pályázatot hirdet tudományos projektkutatói munkakör betöltésére az ELTE TK Szociológiai Kutatóintézetébe a Beyond Barriers: Building Bridges for Equitable Opportunities for Underrepresented and Marginalized Researchers in the European Research Area című Horizon Europe kutatási projekt keretében.

Legújabb eredményeink

Vannak-e nyelvi jogaink?

2019. március 11.

Vizi Balázs (MTA TK Kisebbségkutató Intézet) írása a Mobilitás és befogadás a többnyelvű Európában (Mobility and Inclusion in Multilingual Europe - MIME) című kutatásról.

Milyen kihívásokat jelent a többnyelvűség az európai polgár számára?
Hogyan lehet egy modern, technológiailag fejlett és az országhatárokon átnyúlóan ezer szállal összekötött európai társadalomban előnyt kovácsolni a nyelvi és kulturális sokféleségből?
Mit jelent ez a kihívás a nyelvi jogok, a nyelvpolitikák tekintetében?
Milyen hatással van az európai integráció a nyelvi kisebbségekre?

Mitől jó egy iskola?

2019. március 7.
Neumann Eszter írása

Az iskola nem sziget című kutatásunkban olyan hátrányos helyzetű, roma és nem roma gyerekeket együtt oktató falusi és kisvárosi iskolákat kerestünk fel, amelyek sikeresek a társadalmi hátrányok leküzdésében. Nagyon fontos a szülők és a helyi társadalom támogatása! Ezekben az iskolákban a tanárok szakadatlan keresik a diákjaik számára legmegfelelőbb pedagógiai megoldásokat, és az iskola mögött egy támogató, helyi értelmiségi réteg áll. A gyerekekkel beszélgetve azt láttuk, hogy érték számukra a továbbtanulás. A továbbtanulás akkor válhat a jövőképük részévé, ha a helyi társadalomban a roma és a többségi közösségek között tartalmas, együttműködő kapcsolatok alakultak ki, és a gyerekek előtt állnak olyan helyi példaképek (például egy pedagógus vagy lelkész), akik a tanuláson keresztül törtek ki a szegény sorból. Aggasztó ugyanakkor, hogy a legjobb kistelepülési iskolákban is felgyorsult a jobb módú szülők elvándorlása, és emiatt a pedagógusok az iskola megszüntetésének fenyegetése mellett dolgoznak nap mint nap.