2026. március 5-én az évértékelő értekezlet keretében Boda Zsolt főigazgató átadta a tavalyi év legrangosabb publikációiért járó díjakat.
A díjazottak:
Dobos Balázs, ELTE TK Kisebbségkutató Intézet
A kötet Magyarország, valamint Észtország, Horvátország, Szerbia és Szlovénia példáján keresztül mutatja be, hogy hogyan befolyásolják a kisebbségi kulturális autonómia különböző változatai, a kisebbségi önkormányzatok és tanácsok, azok választásai a kisebbségek életét, hogyan, milyen elvek mentén hozzák létre azokat az egyes országokban. A könyv ezt az utat kíséri végig az autonómiák elfogadásától kezdve a szavazófülkén át azok működésig, nem megkerülve az olyan kényes kérdéseket sem, amilyen például az etnobiznisznek nevezett jelenség.
Sebestyén Annamária, ELTE TK Politikatudományi Intézet
Miért lépnek be ma a fiatalok politikai pártokba? Milyen politikai szocializációs utak vezetik őket a pártokig, és milyen kapcsolat van a szocializáció és a részvételi szándékok között Magyarországon? Sebestyén Annamária Political Socialization Scenarios Leading to Party Membership in an Autocratizing Democracy című tanulmánya ezekre a kérdésekre keresi a választ 40 fiatal párttaggal készült életútinterjú alapján. Az eredmények szerint a fiatal párttagok háttere többnyire nem kivételes. Politikai szocializációjuk gyakran töredezett és konfliktusos, és sokan kiforratlan nézetekkel és motivációkkal lépnek be a pártokba. A döntésben pedig nem a pártprogram számít, hanem a közösségi élmény – az empátia, a személyes figyelem és annak érzése, hogy itt számítanak. Mindez arra utal, hogy a pártoknak ma nemcsak mobilizációs, hanem pótszocializációs szerepük is van: nagyban múlik rajtuk, milyen politikai tapasztalatok és minták formálják a jövő politikai elitjét.
Szalma Ivett és Herke Boglárka, ELTE TK Szociológiai Kutatóintézet
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a bevándorlásellenes és a pronatalista családpolitikai retorika a magyar kormányzati diskurzusban? A kutatás ezt a kérdést járja körül 221, 2014 és 2022 között megjelent kormányzati beszéd és cikk tematikus elemzésével. Az eredmények szerint a diskurzus központi állítása, hogy a demográfiai problémákat nem bevándorlással, hanem a „magyar gyermekek” születésének növelésével kell kezelni. Ezt a keretet több egymást erősítő téma építi fel: közvetlenül a kulturális fenyegetettség és a „népakarat”, közvetetten pedig a szuverenitás, a biztonság, a gazdasági érvek és az érdemesség kérdései. A kutatás arra is rámutat, hogy a magyar eset sajátossága a migráció heteronormatív, „hagyományos” családformákra és értékekre leselkedő veszélyként való ábrázolása. Ez eltér a nyugat-európai populista diskurzusoktól, ahol a migrációt inkább a nemek közötti egyenlőségre és az LGBTQ+ jogokra leselkedő fenyegetésként értelmezik.
Vadász Vanda, ELTE TK Jogtudományi Intézet
A tanulmány a közgyűjteményekből eltűnt műtárgyak kérdéskörével foglalkozik. A kutatás fő mondanivalója, hogy az állami tulajdonban lévő kulturális örökség megőrzése a közgyűjtemények egyik alapvető - mégis kevéssé tárgyalt - feladata, amely aktív részvételt kíván meg eme intézményektől. A szerzők a Magyar Nemzeti Múzeum 2023-ban indított kezdeményezésén keresztül mutatják be, milyen nehézségekkel jár az ilyen tárgyak felkutatása és visszaszerzése, hangsúlyozva azt is, hogy milyen jogi, intézményi eszközök segíthetik e kulturális javak védelmét.
Kmetty Zoltán, ELTE TK Számítógépes Társadalomtudomány Kutatócsoport
Tényleg csak buborékokban élünk a YouTube-on?
A politikai megosztottságról szóló kutatások eddig főleg a látható jelekre – például a kommentekre – támaszkodtak. De mi a helyzet a „néma többséggel”, akik csak nézik a videókat?
Legújabb kutatásunkban 758 magyar felhasználó adatait vizsgáltuk meg, és érdekes eredményekre jutottunk:
-
A kommentelők polarizáltabbak: Aki aktívan hozzászól, az általában jobban elkötelezett a saját politikai oldala mellett.
-
A nézők nyitottabbak: Azok a felhasználók, akik csak fogyasztják a tartalmat, sokkal több különböző nézőponttal találkoznak.
-
Torzított kép: Ha csak a nyilvános kommenteket nézzük, hajlamosak vagyunk túlbecsülni a „véleménybuborékok” és a megosztottság mértékét.
A tanulság? A YouTube sokkal átjárhatóbb, mint amilyennek a felszínen látszik. A pontosabb képhez a láthatatlan digitális lábnyomokat is vizsgálnunk kell!
