A tanulmány az idősgondozás közösségi megoldásait vizsgálja magyar vidéki településeken. Mivel az állam egyre kevesebb segítséget nyújt az idősek ellátásában, a terhek nagy része a családokra és a helyi közösségekre hárul. Emiatt sok civil kezdeményezés és helyi, informális megoldás jött létre, amelyek próbálják pótolni a hiányzó szolgáltatásokat. A három dél-dunántúli település példája alapján jól látszik, hogy az önkormányzatok és a civil szereplők szorosan együtt dolgoznak, egymás erőforrásaira is támaszkodva. Ugyanakkor a közösségi megoldások mellett egyre nagyobb az igény piaci alapú szolgáltatásokra is.

