A tanulmány azt vizsgálja, hogy a polarizáció különböző formái miként befolyásolják a politikai korrupciót Magyarország és Törökország 2000 és 2022 közötti összehasonlító esettanulmányán keresztül. Kvantitatív és kvalitatív adatforrásokra támaszkodva az elemzés négy mechanizmust tár fel, amelyek az elit- és a társadalmi polarizációt a politikai korrupcióval kapcsolják össze. Az eredmények arra utalnak, hogy az ideológiai polarizáció mérsékelten visszaszoríthatja a korrupciót, míg az érzelmi alapú polarizáció gyengíti az elszámoltathatóságot, és ezáltal elősegíti a korrupt gyakorlatok kialakulását. Döntő jelentőségű, hogy ezek a hatások a politikai rezsim kontextusától függnek: az ideológiai polarizáció korrupcióellenes hatása csak a viszonylag demokratikus rendszerekben figyelhető meg, miközben a társadalmi polarizáció korrupciót erősítő hatása felerősödik a demokratikus intézmények leépülésével.