A Hasrabecslés során olyan kérdések kerülnek elő, amelyekre egy átlagember (a játék szempontjából az az ember, aki nem olvasgatja a KSH évkönyveit) nem ismerheti a pontos választ. A résztvevők ezért a helyes megoldást hasrabecslés útján próbálják megközelíteni. A módszer a véletlenszerű hasraütés és a tudatos becslés közötti átmenetet jelenti.

A hasraütés mindennapi tapasztalat: olyan helyzetekből ismerős, amikor válaszolni kell egy kérdésre, miközben nincs valódi tudásunk róla. A becslés ezzel szemben akkor válik szükségessé, amikor a pontos válasz elvileg sem határozható meg, például sok, nehezen mérhető tényező miatt. A matematikában és a közgazdaságtudományban ilyenkor elfogadott megoldás a valóságot jól közelítő eredmény keresése a túlzott pontosság helyett.

A hasrabecslés során a játékos a meglévő ismereteit rendezi, továbbgondolja és összekapcsolja, hogy ezekből egy valósághoz közeli becslést alkosson. A játék egy órája alatt a játékmester tíz kérdést tesz fel; a cél nem a maximális pontosság, hanem a viszonylagos igazság megtalálása, valamint a szellemes és meggyőző magyarázat.

A program a Delphi-módszer logikáját követi: a kérdések közös értelmezését egyéni becslések, majd a válaszok megosztása és a csoportos konszenzuskeresés követi. Az esemény élményszerű módon mutatja meg, miként működik a kollektív gondolkodás és a statisztikai bizonytalanság kezelése.

A legtöbb jó választ adók életük hátralévő részében büszkén viselhetik a Kiváló Hasrabecslő címet, és mutogathatják az ezt igazoló oklevelet.
Facebook esemény

•  Van-e joga egy gyereknek az egészséges és élhető környezethez?
•  Gyermekjogi kérdés-e a klímaváltozás?
•  Ki felel azért, hogy milyen bolygót örökölnek a mai gyerekek?
•  Beleszólhatnak-e a gyerekek a saját jövőjüket meghatározó döntésekbe?
Lux Ágnes és Kecskés Gábor, a TK Jogtudományi Intézet kutatói gondolatébresztő előadása után Bársony Anna, az UNICEF Magyarország Klíma Ébresztő Óra izgalmas, interaktív programját hozza el. Mert a klímaválság gyerekjogi válság! A klímaváltozás nemcsak környezeti, hanem súlyos gyerekjogi kérdés is. Közös beszélgetésünkön megnézzük, milyen hatásokkal kell szembenéznünk, és hogyan lép fel ezek ellen az UNICEF Magyarországon és a világ más tájain.
Facebook esemény

18:30 – 19:25
Hogy vagy? Mit eszel?
Iskolások táplálkozási szokásai és mentális egészsége
•  Vajon hogyan függ össze a stressz a középiskolások táplálkozásával?
•  Tényleg annyira rosszul alszanak a fiatalok, mint ahogyan azt a hírekben hallani?
•  Fel tudják-e ismerni, hogy kik adnak hiteles táplálkozási tanácsokat az interneten?
•  Mit mutatnak a számok, és hogyan látják ezt maguk az érintettek?
Győri Ágnes, Erőss Gábor, Kiss Anna és Kiss Rebeka, az MTA-ELTE TK Iskola és Egészség Kutatócsoport kutatói interaktív, beszélgetős programra hívnak minden érdeklődőt, hiszen az egészségtudatosság és az egészségműveltség nem korfüggő. Először helyben kitöltünk egy rövid kérdőívet a témában, majd friss kutatási eredményeink tükrében közösen átbeszéljük, mit mutatnak a számok a mai fiatalokról, és hogy mi magunk hogyan teljesítünk.
Facebook esemény

19:30 – 20:00
Bohóc, báb, bűnöző. Hogyan tesszük méltatlanná a politikai ellenfelet?
Szabó Gabriella és Benedek István (MORES: Morális érzelmek a politikában projekt) interaktív előadása
Hol végződik a politikai kritika, és hol kezdődik a megvetés?
Más dolog azt mondani egy politikusról, hogy rossz döntést hozott, mint azt, hogy bohóc, báb vagy bűnöző?
És mi történik, amikor a kampányrendezvényen a közönség egy megjegyzésre nevetéssel, tapssal, fújolással vagy skandálással válaszol?

Az interaktív előadás a 2026-os magyar országgyűlési választási kampány nagygyűléseinek kutatásába enged betekintést.
Vizsgálatunkban nyolc Fideszhez és nyolc TISZA-hoz kötődő kampányesemény videóanyagát elemeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan válik a politikai ellenfél nem egyszerűen vitapartnerből, hanem nevetségesnek, inkompetensnek, erkölcsileg romlottnak vagy politikailag méltatlannak bemutatott szereplővé. Ehhez nemcsak azt vizsgáltuk, mit mondanak a politikusok, hanem azt is, hogyan mondják: milyen szerepet játszik a hanghordozás, a mimika, a gesztus, a humor és a közönség reakciója.

Az előadás során a látogatók maguk is kipróbálhatják a kutatói szerepet. Rövid kampányvideók alapján eldönthetik, hol húznák meg a határt kritika és megvetés között, és milyen kommunikációs jelek alapján azonosítanák a leértékelést. Megmutatjuk azt is, hogyan épülhet fel a politikai „státuszrombolás” az enyhe gúnytól és nevetségessé tételtől az autonómia és a morális legitimitás megkérdőjelezéséig. A Fidesz és a TISZA kampányrendezvényeinek összehasonlítása eltérő történeteket tár fel, miközben egy közös mechanizmust is láthatóvá tesz: az ellenfél politikai státuszának leértékelését. Külön figyelmet fordítunk a közönségre is. A nevetés, a taps vagy a fújolás ugyanis nem feltétlenül puszta reakció: a közönség a politikai megvetés társelőadójává válhat.

Az előadás végén arra keressük a választ, mit tesz a politikai vitával, a másik fél komolyan vételével és végső soron a demokratikus együttélés lehetőségével, ha az ellenfelet már nem tekintjük egyenrangú félnek.

Facebook esemény